„A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy.”
Minden helynek megvan az a saját karaktere, amitől egyedivé, eredetivé válik. Nevezhetjük ezt a hely szellemének, esszenciájának vagy akár arculatának is. Igaz egy helységre, épületre, de ugyanígy egy egész településre is. Viszont ahhoz, hogy ezt a saját, eredeti hangulatot megőrizzük, ismernünk is kell azt.
Ezen kézikönyv megkísérli Lapáncsa kis falujának egyedi hangulatát, szellemiségét ismertetni, az épített és természeti értékek bemutatásával. Mindamellett hogy megismerjük, ezt át is kell örökítenünk, hogy eredetisége ne vesszen el.
Ez a kézikönyv másik feladata, ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miképpen érdemes alakítani a települést, formálni építményeit. Jelen könyv útmutatóként szolgál azoknak, akik megismernék a települést, vagy építkeznének, terveznének a faluban. Tesszük ezt abból a célból, hogy mindenki elégedett legyen környezetével, és egy szép, otthonos település maradjon ez a kedves kis baranyai falu.
